fotó: 24.hu

 

A kormány átszabta az Alaptörvényt és az alsóbb szintű jogszabályozást annak érdekében, hogy a gyermekvédelemhez fűződő jogok elsőbbséget élvezzenek. Többek között belenyúlt a gyülekezési és a szabálysértési törvénybe is. A jogalkalmazás főpróbája zajlott le a BUDAPEST PRIDE rendezvénnyel, és mára kimondhatjuk, hogy a végrehajtó hatalom csúfos vereséget szenvedett.

Az alaphelyzetet úgy foglalhatnánk össze, hogy a rendőrség mint gyülekezési hatóság, hivatalból észlelte, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlést hirdetett meg. A főpolgármester által közölt felhívást bejelentésként értékelte és lefolytatta a közigazgatási eljárást, melynek eredményeképpen a gyűlést megtiltotta. A tiltó határozatot nem támadták meg, így az a gyűlés időpontjában már jogerős volt.

Induljunk ki abból, hogy a felvonulás a gyülekezési törvény hatálya alá tartozott (ahogy a rendőrség is értelmezte), és először vizsgáljuk meg úgy, hogy az nem volt bejelentve. Ebben az esetben a rendőrségnek a gyűlés feloszlatását kellett volna eszközölnie a Gytv. 18.§ d) bekezdése alapján, amely szerint "a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg".

Másodjára vizsgáljuk meg, hogy mi lett volna, ha bejelentés történik és azt meg is tiltják! Akkor a Gytv. 18.§ a) bekezdés alapján kellett volna feloszlatni, mivel azt a megtiltó határozat ellenére tartották meg. A feloszlatás a hatóság részéről elkerülhetetlen lett volna, mivel a gyűlés a törvényességet veszélyeztette, sértette mások jogait, esetünkben a gyermekekét. A konklúzió tehát az, hogy a rendőrségnek a hatályos szabályozás alapján a gyűlést, a tömeget mindenképpen fel kellett volna oszlatnia.

A jogszabály nem ad lehetőséget a hatóság kezébe további mérlegelésre, neki oszlatni kellett volna (hozzáteszem, hogy egy ilyen tömeget látva ennek katasztrófális következményei lettek volna). Ez mégsem történt meg. Vagyis jogi szempontból a rendőrség megszegte az intézkedési-eljárási kötelezettségét. Feltételezem, hogy a tétlenségről a legfelsőbb szinten döntöttek, erről még az országos rendőr-főkapitány sem határozhatott.

Hogyan kellett volna eljárnia a rendőrségnek? Első körben a gyűlés vezetőjét kellett volna felszólítania a gyűlés feloszlatására, ha ezt nem teszi meg, második körben a résztvevőket arra kellett volna tájékoztatni arról, hogy jogellenes rendezvényen vesznek részt és el kell hagyniuk a helyszínt. Ha ennek sem tesznek eleget, indulhatott volna a tömegoszlatás. Tudomásunk szerint ezek egyike sem történt meg. Mindez egy teljesen értelmezhetetlen jogi helyzetet idézett elő. Röviden összefoglalva, vannak törvényeink, de nem tudjuk őket érvényesíteni.

A feloszlatás elmaradása jelenthette azt, hogy a hatóság mégiscsak tudomásul vette a gyűlés megtartását és azt jogszerűnek minősítette? Álláspontom szerint ilyen döntést nem hozhatott a rendőrség, mivel a határozatának jogereje kötelezte annak végrehajtására, tehát a válasz nem.

Mi a helyzet azokkal, akik olyan békés rendezvényen vesznek részt, amelyet megtiltottak, vagy meg kellett volna tiltaniuk a hatóságoknak. Önmagában a részvétel megalapozhat-e szabálysértési eljárást. A résztvevők tekintetében a szabálysértési felelősséget akkor teszi megállapíthatóvá a törvény, ha e személyek a tilos gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tilos jellegéről. A jóhiszeműen megjelenő résztvevőknek így lehetőségük van a gyűlés helyszínének önkéntes elhagyására, illetve ezáltal a szabálysértési felelősségre vonás elkerülésére is. Álláspontom szerint tehát a résztvevők semmilyen módon nem szankcionálhatók, még a részvételükért sem, mivel felszólítás, rendőrségi utasítás a helyszínen nem hangzott el.

Végül fontos kérdés, hogy mi történik a gyűlés vezetőjével, Karácsony Gergellyel. Egyelőre annyit tudunk, hogy Novák Előd feljelentést tett a Btk. 217/C.§ az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétség miatt, amit az illetékes ügyészség már továbbított is a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságára, ahol dönteni fognak a nyomozás elrendeléséről vagy elutasításáról.