fotó: 444.hu

 

Előkelő társaságba keveredett Magyarország a gyülekezési jog korlátozásával

A gyülekezési jog az országok túlnyomó többségében alkotmányos vagy törvényi védelem alatt áll, de néhány államban különböző mértékben korlátozzák – politikai, ideológiai, biztonsági vagy társadalmi okokra hivatkozva. A korlátozások lehetnek formálisak, törvényi tiltás formájában, vagy informálisak, rendőrségi zaklatás, adminisztratív nehezítés alakjában.

Európára tekintve Oroszország a gyülekezési jogot számos módon korlátozza, annak ellenére, hogy az orosz alkotmány biztosítja ezt az alapvető jogot. A gyakorlatban viszont a hatóságok különféle jogi és adminisztratív eszközökkel szigorúan ellenőrzik és korlátozzák a nyilvános gyűléseket, különösen azokat, amelyek kritikusak a kormánnyal szemben. A törvény előírja, hogy a nyilvános rendezvényeket (tüntetések, felvonulások, demonstrációk) előzetesen be kell jelenteni a hatóságoknak, általában legalább 10 nappal korábban. A hatóságok azonban az esetek többségében megtagadják az engedélyt, vagy más helyszínt és időpontot javasolnak, ellehetetlenítve ezzel a rendezvényt. A nem engedélyezett tüntetések automatikusan „illegálisnak” minősülnek, még akkor is, ha békések.

Az engedély nélküli tüntetéseken való részvétel pénzbírsággal, elzárással vagy akár börtönnel is járhat. A szervezőket súlyosabb szankciók fenyegetik, különösen, ha visszaesőnek számítanak. Az ismételten „jogsértő” személyek ellen büntetőeljárás is indulhat. A rendőrség gyakran előre mozgósít erőket, hogy meghiúsítsa a nem kívánt demonstrációkat. A tüntetések során gyakoriak a letartóztatások, még akkor is, ha a résztvevők békések. A rendőrség erőszakot is alkalmaz, és később nem, vagy csak ritkán vizsgálják ki az eseteket.

Oroszországban az egyszemélyes, transzparenssel történő tüntetés nem igényel engedélyt, ennek ellenére a rendőrség gyakran ezeket is megakadályozza főként, ha politikai tartalomról van szó. A 18 év alattiak részvétele tüntetéseken kifejezetten tiltott, és a szülőket akár meg is bírságolhatják emiatt. Az iskolákban és egyetemeken jelentős az állami nyomás a részvétel visszaszorítására.

Oroszországban az interneten történő tüntetésre való felhívás is jogsértésnek minősül. Több esetben embereket büntettek meg pusztán azért, mert megosztották egy tüntetés hírét közösségi médiában. 2022 óta az orosz törvények alapján bűncselekménynek minősül, ha valaki „hamis információkat terjeszt a hadseregről”. Egyesek pusztán Twitter- vagy Instagram-posztok miatt több éves börtönbüntetést kaptak. Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikusra 25 év börtönbüntetést szabtak ki, részben nyilvános felszólalásai és posztjai miatt.

Törökországban a gyülekezési jogot – akárcsak Oroszországban – az alkotmány és nemzetközi egyezmények formálisan biztosítják, a gyakorlatban azonban az állam erősen korlátozza, főleg politikailag kényes témákban (pl. kurd kérdés, LMBTQ-jogok, kormányellenes tiltakozások). A korlátozások jogi, adminisztratív és fizikai eszközökkel történnek.

A törvény előírja ugyan, hogy minden nyilvános rendezvényt előzetesen be kell jelenteni a hatóságoknak, de ezeket jellemzően megtagadják vagy indokolás nélkül „biztonsági okokra” hivatkozva betiltják. Kiemelten igaz ez kurdpárti rendezvényekre vagy emberi jogi tüntetésekre.
Bizonyos régiókban (főleg a kurd többségű keleti tartományokban) teljes gyülekezési tilalom van hatályban, Isztambulban pedig folyamatosan tiltják be LMBTQ-rendezvényeket, pl. a Pride-ot.

A tüntetéseket gyakran brutálisan oszlatják fel, könnygázzal, gumilövedékkel, vízágyúval. A résztvevőket és sokesetben a sajtó munkatársait is bántalmazzák vagy őrizetbe veszik. Gyakori a letartóztatás a tüntetések előtt, különösen szervezők vonatkozásában. A hatóságok „illegális gyülekezés”, „közrend megzavarása” vagy „terrorpropaganda” vádjával indítanak eljárást. Ellenzéki és kurdpárti politikusok, aktivisták gyakran hónapokat vagy éveket is börtönben töltenek ezek miatt. A tüntetések szervezését célzó online tartalmakat blokkolják vagy eltávolíttatják. A szervezőket akár csak egy poszt miatt is letartóztathatják, ha az „államellenesnek” minősül.

Fehéroroszországban az állam szigorúan ellenőrzi a gyülekezést. Gyakorlatilag minden megmozdulás engedélyhez kötött, de ezeket rendszerint megtagadják. A 2020-as választási tüntetések során több ezer ember letartóztatása történt meg. 

Az amerikai kontinensen: Kubában szintén erősen korlátozzák a gyülekezés jogát. Az ellenzéki vagy nem állami szervezésű rendezvények megtartása gyakorlatilag lehetetlenek, az engedély nélküli demonstrációkat pedig szétverik. Venezuelában a gyülekezési jog csak formálisan biztosított, a gyakorlatban fegyveres rendőri beavatkozás jellemző. Az ellenzéki megmozdulásokat szélsőséges módon elnyomják.

Ázsiában: Kína a gyülekezési jogot nem ismeri, bármilyen nem állami szervezésű tüntetés tilos, a szervezőket és a részvevőket is letartóztathatják. Hongkongban 2019 után a demokráciapárti tüntetéseket drasztikusan leverték. 

A Közel-Keleten: Iránban a tüntetéseket az állam keményen elnyomja, főleg ha azok rendszerkritikusak vagy a női jogok mellett szólnak. A 2022-es Mahsa Amini-tüntetések során több ezres letartóztatások, és kivégzések is történtek. Szaúd-Arábiában a gyülekezési jog gyakorlatilag nem létezik, a vallási, politikai vagy női jogi tüntetések súlyos büntetéssel járhatnak.

Az afrikai kontinensen: Egyiptomban 2013 óta szigorúan korlátozott a gyülekezési jog. A tüntetések engedélykötelesek, a hatóságok ezeket rendszerint megtagadják vagy előzetesen letartóztatják a szervezőket. Ugandában 2013-as „Public Order Act” alapján a hatóság előzetes engedélyt adhat minden politikai gyűléshez, ennek ellenére az LMBTQ+ felvonulásokat rendszeresen betiltják.