fotó: atv.hu

 

A gyülekezéshez való jog alapvető szabadságjog, amelyet Magyarország Alaptörvénye is garantál. E jog szabályozását sokáig az 1989-ben elfogadott – a rendszerváltás idején született – 1989. évi III. törvény biztosította. Azonban 2010 után, különösen a 2018-as évben, jelentős változások történtek a gyülekezési jog területén. Ezek a módosítások nem csupán technikai pontosításokat, hanem tartalmi, jelentős szemléletbeli változásokat is hoztak a joggyakorlatban.

A legnagyobb változást a 2018. évi LV. törvény jelentette, amely az új gyülekezési jogról szóló törvényként vált ismertté, és amely 2018. október 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény felváltotta az 1989-es jogszabályt, és az Alaptörvény 2011-es elfogadásával összhangban került kialakításra. A kormány indoklása szerint a cél a gyülekezési jog korszerűsítése, valamint a gyülekezési jog és más alapjogok (pl. a magánélethez való jog) közötti egyensúly megteremtése volt.

Az új törvény továbbra is a bejelentéses rendszert alkalmazza, azonban részletesebben szabályozza, milyen információkat kell megadni egy gyűlés bejelentésekor. Egyúttal szigorodott a bejelentés elbírálása, vagyis a rendőrségnek lehetősége van a gyűlés megtiltására abban az esetben is, ha mások jogai „aránytalan sérelmet” szenvednének.

A korábbi gyakorlattól eltérően az új törvény lehetőséget biztosít a hatóságoknak arra is, hogy egyes közterületeken a gyülekezések megtartását korlátozzák, például más eseményekre való hivatkozással. Ez sokak szerint csorbítja a spontán vagy szimbolikus helyszínhez kötött demonstrációk lehetőségét.

Az új szabályozás egyes pontjai lehetővé teszik a gyűlés megtiltását akkor is, ha az más személyek emberi méltóságát sérti. Bár ez elvileg pozitív cél, a gyakorlatban az ilyen megfogalmazás – mivel homályos – visszaélésekre is lehetőséget adhat.

A rendőrség szerepe megerősödött a gyülekezések szervezésének engedélyezésében és azok felügyeletében, ami bizonyos esetekben elbizonytalaníthatja a polgárokat a demonstrációs joguk gyakorlásában.

2025-ben újabb jelentős módosításokra került sor a gyülekezési jog szabályozásában, amelyek különösen az LMBTQ+ közösséget érintették. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely szerint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz, de ez csak 2026. január 1-én hatályosul. Ennek következtében a gyülekezési jog gyakorlása is korlátozhatóvá vált, ha az ellentétesnek minősül a gyermekek védelmével.

A 2025. évi III. törvény módosította a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényt, kimondva, hogy tilos olyan gyűlést tartani, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti. A rendőrség mérlegelés nélkül köteles megtiltani az ilyen gyűlések megtartását. Emellett a törvény szabálysértéssé nyilvánította az ilyen gyűlések szervezését és az azokon való részvételt, pénzbírság kiszabásának lehetőségével.