Az elmúlt években Magyarországon is jelentős fejlődés tapasztalható a mesterséges intelligencia (MI) közszférában történő alkalmazása terén. A magyar hatóságok egyre több területen használnak MI-alapú megoldásokat annak érdekében, hogy növeljék hatékonyságukat, javítsák a szolgáltatások minőségét és előmozdítsák a nemzetbiztonságot. E fejlesztések egyúttal új kérdéseket is felvetnek az adatvédelem, az átláthatóság és az emberi jogok védelme szempontjából.

A rendvédelem és a nemzetbiztonság területén a magyar rendőrség prediktív modellezéssel, arcfelismeréssel és nagy adathalmazok elemzésével támogatja a bűnmegelőzést és a bűnüldözést. A Magyar Honvédség a hadműveletek tervezése és szimulációk terén alkalmaz MI-alapú rendszereket, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a hírszerzésben, adatgyűjtésben és kibervédelemben támaszkodik az intelligens technológiákra.

Az egészségügyben is egyre jelentősebb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Számos kórház és egészségügyi intézmény használ MI-t diagnosztikai célokra, például orvosi képek elemzésére és terápiás döntések támogatására, amely nemcsak a gyorsabb ellátást teszi lehetővé, hanem a betegbiztonságot is növeli.

A közigazgatásban és az adózásban szintén megjelentek az MI-megoldások. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) például az adóellenőrzések során alkalmaz kockázatelemző és csalásfelderítő rendszereket. Emellett kormányzati ügyfélszolgálatok is alkalmaznak MI-alapú chatbotokat és automatizált rendszereket az állampolgári ügyintézés megkönnyítése érdekében.

A mezőgazdaságban az Agrárminisztérium a precíziós gazdálkodás támogatására használ mesterséges intelligenciát, például terméshozam előrejelzésére és szenzoradatok elemzésére. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig a távközlési hálózatok optimalizálásában és irányításában alkalmaz MI-technológiákat.

Ezeket a fejlesztéseket a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2030-ig tervezetten irányítja, amely átfogóan szabályozza az MI használatának területeit az egészségügytől kezdve a közlekedésen át a közigazgatásig.

Összességében a magyar hatóságok egyre több szférában támaszkodnak mesterséges intelligencia megoldásokra, ugyanakkor ezek az alkalmazások megkövetelik az átláthatóság, az adatvédelem és az emberi jogok szigorú biztosítását is. A jövő kulcskérdése az lesz, hogy az innováció és a jogbiztonság egyensúlyát hogyan sikerül fenntartani Magyarországon.