A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése a bűnüldözés területén alapvetően alakítja át a nyomozóhatóságok működését Magyarországon is. Az MI alkalmazása lehetővé teszi a rendvédelmi szervek számára, hogy hatékonyabban, gyorsabban és célzottabban végezzék feladataikat a bűnmegelőzés, a nyomozás és a bizonyítékgyűjtés során. Az új technológiák ugyanakkor komoly etikai és jogi kihívásokat is felvetnek, amelyekre a szabályozásnak is választ kell adnia.

Az egyik legfontosabb terület, ahol a mesterséges intelligencia támogatja a nyomozóhatóságok munkáját, a prediktív rendőrségi modellezés. A magyar rendőrség olyan MI-alapú előre jelző rendszereket alkalmaz, amelyek nagymennyiségű adatot – például bűnügyi statisztikákat és demográfiai információkat – elemezve azonosítják a bűncselekmények legvalószínűbb helyszíneit és időpontjait. Ezáltal lehetővé válik a rendőri jelenlét optimalizálása és a megelőző intézkedések hatékonyabb tervezése.

Az arcfelismerés szintén egyre jelentősebb szerepet játszik a gyanúsítottak azonosításában. A bűnüldöző szervek MI-alapú arcfelismerő rendszereket használnak a közterületi kamerák felvételeinek elemzésére és a bűnügyi adatbázisokkal való összevetésére. Bár ez a technológia nagyban segítheti a bűnözők gyors azonosítását, komoly adatvédelmi és emberi jogi kérdéseket is felvet, különösen a tömeges megfigyelés kockázatai miatt.

A járműkövetés területén az automatikus rendszámfelismerő rendszerek (ANPR), mint például a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat, szintén MI-t alkalmaznak. Ezek az eszközök képesek azonosítani a szabálysértő vagy körözött járműveket, hozzájárulva a közlekedésbiztonság növeléséhez és a bűncselekmények gyors felderítéséhez.

A digitális nyomozások során az MI-adatbányászati technológiákat is bevetik a hatóságok. Ezek a rendszerek nagy mennyiségű digitális adatot, mint például telefonhívásokat, e-maileket és közösségimédia-aktivitást képesek gyorsan és hatékonyan elemezni, feltárva a nyomozások szempontjából lényeges összefüggéseket és kapcsolatokat.

Mindezek mellett azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az MI-rendszerek alkalmazásával járó etikai és jogi dilemmákat. A döntéshozatal gépi automatizálása kockázatot jelenthet az egyéni jogok és szabadságok szempontjából. Ezért is fontos, hogy a mesterséges intelligencia bűnüldözési célú felhasználása szigorú jogi keretek között történjen. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) pontos szabályokat határoz meg például az arcfelismerés alkalmazására vonatkozóan, különösen nyilvános helyeken.

Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a magyar nyomozóhatóságoknál számos előnyt kínál a hatékonyság, a gyorsaság és a pontosság terén. Ugyanakkor a technológia felelős és átlátható alkalmazása, az emberi jogok védelme és a demokratikus kontroll biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az innováció ne veszélyeztesse a jogállamiság alapértékeit.