Ma még azt sem tudjuk, hogy a bicskei igazgató nem kapott-e kegyelmet az igazgatóhelyettessel együtt.

Kezdjük ott, hogy a kegyelmezés joga nem korlátozható, és sehol nem is korlátozzák, nincs rá példa. Ennek éppen az a lényege, hogy az állam büntető hatalmán, büntető rendszerén kívül esik, ha ábrázolni szeretném, akkor felette áll, felülbírálhatja azt. Egyfajta külső beavatkozás, amely nem része az igazságszolgáltatásnak. A kegyelemnek nincs esetjoga sem, így nem is hivatkozhatunk rá, mint tesszük a bíróságok ítéletei kapcsán, hiszen éppen azért létezik, mert egyedi és kivételesen alkalmazható. Szóval mondhatjuk, hogy ha az a gyilkos kegyelmet kapott, akkor én miért nem?

Ha beteszek egy csavart a rendszerembe, az számos helyen akadni fog, hacsak nem csiszolják hozzá. Ilyen a jog rendszere. A kegyelem megjelenik a Büntető Törvénykönyvben, a büntető eljárásról szóló törvényben és a büntetésvégrehajtási törvényben. Vagyis, ha módosítok az Alaptörvényen, az rántja magával az alsóbb rendű jogszabályokat és máris megfeszül minden.

Első probléma a kiskorúság. A Btk. nem ismeri a kiskorúságot, csak a Polgári Törvénykönyv, ami szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, de házasságkötéssel azelőtt is nagykorúvá válhat. Bonyolítsuk tovább, a Ptk. további két kiskorút említ, cselekvőképtelent, aki a 14. életévét nem töltötte be, és a korlátozottan cselekvőképest. A Btk. viszont csak a fiatalkorút ismeri, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. Nos, így nehéz értelmezni, hogy kit tekintünk a Btk. szerint kiskorúnak.

Második probléma a sértetti kör egyoldalú kiválasztása. A Btk. közel 340 bűncselekményt tartalmaz, melyek lehetnek vétségek [kisebb súlyú] vagy bűntettek [nagyobb súlyú], amelyeket különböző természetes vagy jogi személyek sérelmére lehet elkövetni. Mi alapján mondjuk azt, hogy az egyik bűncselekménynél van kegyelem, a másiknál pedig zéró a tolerancia? Van kegyelem az apának, aki a gyermekei szeme láttára lapáttal agyonveri a feleségét? Van kegyelem az embercsempésznek, aki miatt 25-én megfulladnak egy hűtőkocsiban? Van kegyelem az ittas sofőrnek, aki a megállóban halálra gázol ártatlanokat? Szerintem a válasz mindenre nem, főleg azért, mert ezeknek a bűncselekményeknek áldozatai, sértettjei vannak.

Nem gondolom, hogy az ilyen esetekre van alkotmányjogi megoldás, ugyanis mindig a legegyszerűbb utat kell választani. Egyszerűen jól használni kell a kegyelmi jogkört és olyan személy kezébe kell adni a döntés jogát, aki morális és erkölcsi értékeinek megfelelően tudja kezelni azt. Nem kezdhetünk szalámizni, szemezgetni a közvéleménykutatások alapján. A másik, ami talán fontosabb, közzé kellene tenni a kegyelmi döntéseket, ki, mikor, milyen indokok alapján kapott kegyelmet. Ebben a helyzetben, mivel nem tudjuk a teljes névsort, az is lehet, hogy maga az iskolaigazgató is kegyelemben részesült. Bízom benne, hogy nem így van, de nem zárható ki.