Magyarországon a tüntetéseken történő maszkviselést külön törvény nem szabályozza, azonban a hatóságok különféle módokon korlátozhatják vagy szankcionálhatják a maszkhasználatot, különösen, ha az azonosítást akadályozza vagy jogellenes cselekményekhez kapcsolódik.

Bár nincs kifejezett törvény, amely tiltja a maszkviselést tüntetéseken, a rendőrség mégis kérheti a maszk eltávolítását, ha az azonosítást akadályozza vagy közbiztonsági kockázatot jelent. Például egy tüntető ellen büntetőeljárás indult, miután gázmaszkot viselt, és nem volt hajlandó azt eltávolítani a rendőrség felszólítására. 

2025-ben a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi az arcfelismerő technológia alkalmazását tüntetéseken résztvevők azonosítására. Ez különösen azokra az eseményekre vonatkozik, amelyeket a hatóságok a "gyermekvédelmi törvény" megsértésének minősítenek. A résztvevők akár 200 000 forint pénzbírsággal is sújthatók. 

Bár a maszkviselés önmagában nem tiltott a magyarországi tüntetéseken, a hatóságok különféle eszközökkel korlátozhatják azt, különösen, ha az azonosítást akadályozza vagy jogellenesnek minősített eseményeken történik. Az arcfelismerő technológia bevezetése és a kapcsolódó bírságok alkalmazása jelentős aggályokat vetnek fel a polgári szabadságjogok és a gyülekezési szabadság szempontjából.

Az arcfelismerő technológia alkalmazása Magyarországon és az Európai Unióban szigorú jogi keretek között történik, különösen a közterületeken és a gyülekezési jog gyakorlása során.
Az Európai Unió 2024. augusztus 1-jén hatályba léptette a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendeletét (AI Act), amely 2025. február 2-tól kötelező érvényűvé vált a tagállamokban. A rendelet 5. cikke tiltja a valós idejű, távoli biometrikus azonosítást nyilvános helyeken, kivéve súlyos bűncselekmények, például terrorizmus vagy emberrablás esetén, és csak bírói engedéllyel. Továbbá, az AI Act tiltja az érzelemfelismerésre és a tudatalatti manipulációra használt MI-rendszerek alkalmazását is. 

Magyarországon 2025 márciusában módosították a gyülekezési törvényt, lehetővé téve az arcfelismerő technológia alkalmazását bizonyos rendezvényeken. A rendőrség biometrikus kamerák segítségével azonosíthatja az olyan rendezvényeken résztvevőket, amelyek megtartása a „gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. 

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy ez a gyakorlat összeegyeztethető-e az uniós AI-szabályozással, különösen annak fényében, hogy az arcfelismerés valós időben történik-e, ami az uniós jogszabályok megsértését jelentheti. Ha Magyarország megsérti az AI Act rendelkezéseit, az Európai Bizottság akár 35 millió eurós bírságot is kiszabhat, és további uniós forrásokat is felfüggeszthet. 

Az arcfelismerő technológia alkalmazása Magyarországon jelenleg ellentmondásos, mivel a nemzeti jogszabályok bizonyos esetekben lehetővé teszik annak használatát, míg az uniós szabályozás szigorúan korlátozza azt. Az Európai Bizottság vizsgálata folyamatban van, és annak eredménye hatással lehet a jövőbeni gyakorlatra és a Magyarországra vonatkozó uniós támogatásokra.