Az alapkérdéssel azért nem foglalkozom, mert az idő meghaladta. Hogy volt-e bejelentés vagy hogy az önkormányzati rendezvény a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik-e, álláspontom szerint a problémafelvetés tükrében ez már irreleváns.

 

A problémát a Gytv. és a Szabstv. vonatkozásában hatósági, rendőrségi szemszögből érdemes vizsgálni, mert a helyzet atipikus, a jogi szabályozás erősen hiányos, a rendezvény pedig nem volt spontán, vagy sürgős. 

 

Induljunk ki abból, hogy a felvonulás a gyülekezési törvény hatálya alá tartozott [ahogy a rendőrség is értelmezte], és először vizsgáljuk meg úgy, hogy az nem volt bejelentve. Ebben az esetben a rendőrségnek a gyűlést feloszlatását kellett eszközölnie a Gytv. 18.§ d) bekezdése alapján, amely szerint „a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg.” Másodjára, mi lett volna, ha bejelenés történik és azt meg is tiltják? Akkor a Gytv. 18.§ a) bekezdés alapján kellett volna feloszlatni, mivel azt a megtiltó határozat ellenére tartották meg. A feloszlatás a hatóság részéről elkerülhetetlen lett volna, mivel a gyűlés a törvényességet veszélyeztette, sértette mások jogait, esetünkben a gyermekekét. A konklúzió tehát az, hogy a rendőrségnek a hatályos szabályozás alapján a gyűlést, a tömeget mindenképpen fel kellett volna oszlatnia. 

 

A rendőrség határozata kimondta a rendezvény jogellenességét és megtiltotta azt, amely jogerőre is emelkedett, mivel senki sem támadta meg. A jogszabály nem ad lehetőséget a hatóság kezébe további mérlegelésre, neki oszlatni kellett volna [hozzáteszem, hogy egy ilyen tömeget látva ennek katasztrófális következményei lettek volna]. Ez mégsem történt meg. Vagyis jogi szempontból, a rendőrség megszegte az intézkedési-eljárási kötelezettségét. Feltételezem, hogy a tétlenségről a legfelsőbb szinten döntöttek, erről még az országos rendőr-főkapitány sem határozhatott.

 

Hogyan kellett volna eljárnia a rendőrségnek? Első körben a gyűlés vezetőjét kellett volna felszólítania gyűlés feloszlatására, ha ezt nem teszi meg, második körben a résztvevőket arra kellett volna tájékoztatni arról, hogy jogellenes rendezvényen vesznek részt és el kell hagyniuk a helyszínt. Ha ennek sem tesznek eleget, indult volna a tömegoszlatás. Tudomásunk szerint ezek egyike sem történt meg. Mindez egy teljesen értelmezhetetlen jogi helyzetet idézett elő.

 

A feloszlatás elmaradása jelenthette azt, hogy a hatóság mégiscsak tudomásul vette a gyűlés megtartását és azt jogszerűnek minősítette? Álláspontom szerint ilyen döntést nem hozhatott a rendőrség, mivel a határozatának jogereje kötelezte annak végrehajtására, tehát nem.

 

Mi a helyzet azokkal, akik olyan békés rendezvényen vesznek részt, amelyet megtiltottak, vagy meg kellett volna tiltaniuk a hatóságoknak. Önmagában a részvétel megalapozhat-e szabálysértési eljárást. A Szabs. tv. 189.§ (3a) (a) szerint, aki a gyülekezési hatóság által megtiltott gyűlésen megjelenik szabálysértést követ el. Álláspontom szerint a résztvevők semmilyen módon nem szankcionálhatók, még a részvételükért sem, mivel felszólítás, rendőrségi utasítás a helyszínen nem hangzott el.

 

Végül fontos kérdés, hogy mi történik a gyűlés vezetőjével, Karácsony Gergellyel. Egyelőre annyit tudunk, hogy Novák Előd feljelentést tett a Btk. 217/C.§ az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétség miatt, amit az illetékes ügyészség már továbbított is a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságára, ahol dönteni fognak a nyomozás elrendeléséről vagy elutasításáról.