Fotó: HVG

 

„A Pesti Központi Kerületi Bíróság végstádiumos rákbeteg”. Tatár-Kis Péter augusztus elején fordult levelével a többi törvényszék és az ítélőtáblák elnökeihez, segítséget kérve tőlük a PKKB-n tapasztalható nehézségek miatt. A Fővárosi Törvényszék elnöke úgy fogalmazott, hogy az erőforrásaik végére értek. „Hiába az önkéntes munkavégzés, hiába az iratok kerületi bíróságok közötti mozgatása, a tárgyalásokon diktált jegyzőkönyvek leírási feladatait saját erőforrással előreláthatóan az év végéig csak jelentős csúszással vagy egyáltalán nem tudjuk megoldani” - írta a HVG szeptember 3-án.

Biztos vagyok benne, hogy a szokatlanul erős szavak ellenére a helyzet sokkal súlyosabb, mint a leírtak. A végstádiumos rákbetegség azt jelenti, hogy a személy menthetetlen, aki már csak tüneti kezest kaphat, egyébként az állapota visszafordíthatatlan és menthetetlen.

Nagyon röviden összefoglalom, hogy a büntető bíró munkáját kik segítik: a titkár, a fogalmazó és a jegyző. A bíróval együtt, négyen alkotnak egy teamet, akik biztosítják a büntető bírósági eljárás zökkenőmentes működését. A probléma az, hogy a Kormány csak a bírák bérét rendezte úgy ahogy, mindenki más a diplomás minimálbéren él, és elhagyja a pályát, tehát hiány alakult ki belőlük. Ma már ott tartunk, hogy jegyzőből csak a harmada van az állománynak, a bírósági titkárok bírói kinevezési idejét 5 évre húzták fel, amit a fiatalok nem várnak ki, fogalmazó pedig már nem is jelentkezik.

Mit jelent ez a terheltek és az ügyvédek számára. Mivel 4 ember munkáját sok esetben maga a bíró végzi el, ezért az eljárások elhúzódnak, de nagyon, pedig a büntető igazságszolgáltatás egyik alapelve, hogy az eljárásnak „ésszerű időn belül” le kell zárulnia. Ezt a garanciát az Alaptörvény, a büntetőeljárási törvény, valamint nemzetközi egyezmények – különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye – is előírják.

A büntető eljárásban a bírósági szakasza teremti meg a védelem és a vád számára az egyenlőséget, mivel a nyomozás és a vádemelés szakaszában a terhelt „nem egyenrangú” szereplő, a nyomozóhatóság és az ügyészség akarata a döntő. A bírósági szakban történik a bizonyítás, amikor a vád és a védelem egyenrangú szereplőként léphet fel. A bizonyítás színtere pedig a tárgyalóterem, maga a tárgyalás, amelynek kulcsfontosságú szereplői a jegyzők. Ők vezetik a tárgyalási jegyzőkönyvet - amely a központi eleme a büntető bizonyításnak - és további fontos és elengedhetetlen adminisztratív feladatokat látnak el. A jegyzőkönyvre támaszkodik a vád-, valamint a védőbeszéd és végső soron az ítélet, valamint a későbbi jogorvoslatban a határozat. A jegyzőkönyv alapján dolgozik maga a bíró, az ügyész, a védő és később a fellebbviteli bíróságok. A jegyzőkönyv akkor „kifogástalan”, ha a jegyző is jelen van a tárgyaláson és „érzi” annak minden rezdülését. Képzeljünk magunk elé egy nagy tárgyalót 20-30 vádlottal és ugyanennyi védővel, ahol a szó szoros értelmében zajlik az „élet”. Bekiabálnak, közbeszólnak, érzelmek törnek elő, vallomásokat tesznek, kérdeznek és válaszolnak, ezek összességének jelentősége lehet az ítélet meghozatalában. Itt minden szónak, gesztusnak, viselkedésnek súlya van. A terhelti, a tanú, a szakértői vallomásoknak, a vád és a védelem észrevételeinek, indítványainak szó szerint kell szerepelniük a jegyzőkönyvben. Szóval, ha a jegyzőkönyv pontatlan, hiányos vagy ne adj Isten, értelmezhetetlen, akkor a tárgyalások összeomlanak, később a jogorvoslat torzul és végső soron az igazság sérül. Remélem így érthető, hogy a jegyző nem pótolható hangfelvétellel, mesterséges intelligenciával vagy akár diktálással.

A jegyzőhiány nem pusztán technikai-adminisztratív kérdés, hanem a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságát, hitelességét és a terheltek jogait alapjaiban érintő probléma. A vádlott, a sértett és a társadalom egyaránt érdekeltek abban, hogy a büntetőeljárások gyorsan és szakszerűen záruljanak le. Erre nem lehet megoldás az, hogy bérjegyzők hangfelvételek alapján az ország másik végén jegyzőkönyveket gyártanak.

Sajnos már ott tartunk, hogy a gyors beavatkozás sem segíthet, egy jegyző betanulási időszaka 1-2 év, és a hiányuk mára pótolhatatlan. Azzal kell szembenéznünk, ahogyan Gatter László, a Fővárosi Törvényszék korábbi elnöke fogalmazott, hogy a legnagyobb járásbíróság, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető ügyszaka egyszerűen le fog állni, amely óriási csapás az egész igazságszolgáltatás számára.