Látva az esetről közzétett videót, megáll az emberben a vér, és az első kérdése, hogy mit tennék, ha mindez az én gyermekemmel történik. Döbbenet.

Nézzük a büntetőjogi vonatkozásait az esetnek. Kivételesen jó helyzetben vagyunk, mert a kamera mindent rögzített, a személyek beazonosíthatóak és a cselekmény tisztán látszik. A videófelvétel közvetlen bizonyíték, nincs is rajta mit magyarázni. De mi ez a cselekmény a büntetőjog szemüvegén keresztül? Első ránézésre gondolhatnánk, hogy ez garázdaság, és tudomásunk szerint a nyomozóhatóság így is rendelte el a nyomozást. Álláspontom szerint ez téves kiindulási alap, de hozzáteszem, hogy ezen a nyomozás során még lehet változtatni.

Az esetünkben, a rendelkezésre álló információk alapján, személyi sérülés nem történt, viszont a személy elleni erőszakos magatartással elkövetett garázdaság a könnyű testi sértés okozását nem szükségszerűen foglalja magában. Garázdaság ugyanis elkövethető olyan erőszakos, támadó fellépéssel, amely még könnyű testi sértéssel sem jár. Azonban míg a garázdaságnál megkívánt erőszakos magatartás tanúsítása nem szükségképpen feltételezi könnyű testi sértés okozását, addig vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél nem erőszakos magatartás tanúsításáról, hanem tényleges erőszakkal való elkövetésről van szó. Innen fordul át az ügy egy súlyosabban büntetendő bűncselekménybe, pontosabban annak kísérletébe.

Ha megnézzük a videót, akkor azt láthatjuk, hogy ez egy kivételesen erőszakos támadás volt és csak a szerencsén múlt az, hogy nem lett súlyosabb következménye, akár maradandó egészségkárosodás. Mindamellett igazságügyi orvosszakértői kérdés lesz az az eljárásban, hogy alkalmas lehetett-e a kisfiú esése egy súlyosabb károsodás, esetleg halál bekövetkezésére. De talán nem is kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy elfogadjuk, hogy ez sajnos nem csak alkalmas volt, hanem kifejezetten arra irányult. Ezek a tényezők fogják végső soron a bűncselekmény minősítését megalapozni, tehát hogy garázdaság, súlyos testi sértés vagy annak minősített esetének kísérlete lesz a vádiratban.

A következő kérdés, hogy a sértett, a gyermek védekezésre képtelennek minősült-e. Ezen valószínűleg vita lesz, de álláspontom szerint, figyelembe véve az életkort, a testtömeget és a támadó harci felkészültségét, szintén nem kellene sokat időznünk e felett. Eljutottunk a súlyos testi sértés kísérletéig, melynek büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés.

A másik bűncselekmény, amelyet vizsgálnunk kell, a kiskorú veszélyeztetése, amely akkor valósul meg, ha az azok tartalmát jelentő kötelességszegések súlyosak. A gyermek, a közzétett információk alapján, táborban volt, az elkövető felügyeletére bízva. Felügyelet alatt értendő a kiskorú folyamatos, időről időre visszatérően vagy csak alkalmanként, de meghatározott időtartamban történő figyelemmel kísérése. Mi számít súlyos kötelességszegésnek? Az a magatartás, amellyel az elkövető olyan kötelességét szegi meg, amely a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával áll összefüggésben, legyen itt szó aktív tevőleges vagy passzív magatartásról. Azt gondolom, hogy nem indokolt túlmagyaráznom, hogy a nevelő nem támadhatja meg és nem büntetheti ily módon a reá bízott gyermeket. Ettől függetlenül feltételezhető, hogy pszichológus is vizsgálni fogja, hogy az eset milyen hatással volt a kisfiúra. A kiskorú veszélyeztetése 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nehéz dolga lesz a védelemnek, ha egyáltalán érdemes védekezni, mivel a két bűncselekmény halmazati középértéke közelít 4 év szabadságvesztéshez. Jóslásokba nem bocsátkozunk, de valószínűsíthető, hogy az eljárás vége letöltendő börtönbüntetés és foglalkozástól való eltiltás lesz.