fotó: Kisbenedek Attila/AFP

 

Lehet, hogy az Ügyészség egész mást keresett az Integritás Hatóságnál, mint amiről a határozata szólt.

Az első, amit le kell szögeznünk, hogy a nyomozóhatóságnak, jelen esetben a Központi Nyomozó Főügyészségnek [KNyF] a büntetőeljárás során lehetősége van kutatást [köznapi szóhasználatban házkutatást] tartani bárkinél, ha megalapozottan feltehető, hogy az elkövető elfogható, a bűncselekmény nyomai felderíthetőek, a bizonyítási eszköz megtalálható, az elkobozható dolog fellelhető vagy az információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálható. A világon mindenütt ugyanezen okokkal találkozunk. A kutatást határozattal kell elrendelni és szigorúan célhoz kötött. Nos, a célhoz kötöttségben látom a legjelentősebb problémát.

A KNyF jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt gyanúsította Bíró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét, hivatkozva arra, hogy a megalapozott gyanú szerint a hatóság elnöke gépjárművet béreltetett az Integritás Hatóság vagyonának terhére a hatósággal munkaviszonyban nem álló felesége magáncéljaira. Ezzel az Integritás Hatóság elnöke a vagyonkezelési szabályt megszegve közel 14 millió forint vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak. Ezen túlmenően, az elnök hivatali helyzetével visszaélve, annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta. A gyanúsításnak és a kutatásnak szoros kapcsolatban kell állnia egymással.

Visszatérve a kutatásra, a jogosulatlan gépjárműhasználattal kapcsolatban felmerülhetnek útnyilvántartások, számviteli bizonylatok, vagyis számlák, a gépjármű holléte, bérleti szerződés. A hivatali visszaéléssel kapcsolatban, elnöki döntések leiratai, szabályzatok, esetleg tanúk. Mind-mind olyan dolog, amelyet az Ügyészség be tudott volna szerezni ekkora felhajtás nélkül is. Kíváncsi lennék a kutatást elrendelő határozatra, mi volt a cél és milyen tények alapozták meg.

Ezzel ellentétben Bíró Ferenc sajtótájékoztatójából az tűnt ki számomra, hogy 6 órán keresztül tartott a kutatás, informatikai eszközöket is érintett, továbbá, hogy nem tudták tételesen meghatározni, hogy mit is vittek el. Gondolok itt arra, hogy a jegyzőkönyvben bizonyára szerepelt, hogy lefoglaltak mondjuk egy számítógépet, vagy letöltöttek róla adatokat, de pusztán az adathordozó gyári számát tüntették fel, azt, hogy milyen mappákat, fájlokat töltöttek le, mondjuk folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban, biztosan nem. Ez nagyon problémás, ugyanis az IH feladatainak ellátásában teljesen független, csak a jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.

Leegyszerűsítve a dolgot, az Ügyészség egy alibi bűncselekményt kreálva benézett egy független hatósághoz, és akár el is vihette magával mindazt, amire kíváncsi volt. A hatalom egyrészt akadályozta ezzel a Hatóság vizsgálati eljárásait, másrészt egy félelmetes üzenetet küldött a külvilágnak, éppen az EU-s pénzek vizsgálatával kapcsolatban, hogy csak óvatosan a vizsgálódással, nem kell ám minden fiókba benéznie.


29 napja
#komment #integritáshatóság #bíróferenc #központinyomozófőügyészség #dr.horváthlóránt