Nemzetközi viszonylatban is egyedülálló gyakorlatot alkalmazott a törvényhozó

A XVI. cikk így módosult: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.” Magyarország Alaptörvénye az alapvető jogokat és szabadságokat a Szabadság és felelősség című részben (II. cikk–XXVIII. cikk) veszi sorra. 

Illendő áttekintenünk, hogy mégis milyen alapvető jogokat előz a gyermekekhez fűződő alapjog. A személyhez fűződő jogokat, vagyis a személyi szabadsághoz való jogot, a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, a magán- és családi élet, otthon, kapcsolattartás védelmét és a személyes adatok védelmét. A kommunikációs jogokat, vagyis a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a gondolat, lelkiismereti és vallásszabadságot, továbbá a tájékoztatáshoz és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A politikai jogok közül a gyülekezési jogot, az egyesülési jogot, választójog és a petíciós jogot. A jogorvoslati és eljárási jogokat, vagyis a törvény előtti egyenlőséget, az ártatlanság vélelmét és védelemhez való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. A szociális és gazdasági jogok közül, az oktatáshoz való jogot, a munkához való jogot és a foglalkoztatás szabadságát, a vállalkozás szabadságát, a társadalombiztosításhoz és szociális biztonsághoz való jogot. Az egészséges környezethez és egészséghez való jogok közül az egészséghez való jogot és az egészséges környezethez való jogot. Végül a kulturális jogokat, vagyis a kulturális örökséghez való hozzáférést és az anyanyelv használatának jogát különösen nemzetiségek esetében.

Első hallásra még szimpatikusnak is hangozhat, hogy – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – nekünk a gyermekek védelme az első. Vitathatatlanul nagyon fontos, de alkalmazhatunk-e hierarchiát az egyes jogaink között. Erre a rövid válasz az, hogy nem. A magyar és a nemzetközi jogfelfogás szerint az alapvető jogok nem állnak hierarchikus viszonyban, vagyis egyik alapjog sem "fontosabb" a másiknál, közöttük egyenrangúság, egymás mellé rendeltség van, és az esetleges összeütközéseket mérlegeléssel, arányosság alapján kell feloldani. Ez a szemlélet érvényesül többek között az Alkotmánybíróság gyakorlatában, az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) ítéleteiben és az Európai Unió Alapjogi Chartájának értelmezésében.

Mivel az alapvető jogok egyenlőek, ezért vannak esetek amikor valamelyiket előnyben kell részesíteni. Az ilyen helyzeteket „jogkonfliktusnak” vagy „jogütközésnek” hívjuk, és a bíróságoknak gyakran kell ezekben mérlegelniük, hogy melyik jogot milyen mértékben lehet korlátozni a másik védelmében. Sokan követték Karsai Dani küzdelmét, amikor az aktív eutanázia kapcsán konfliktusba került az állam által hangsúlyozott élethez való jog és egy beteg emberi méltósághoz és az önrendelkezéshez való joga. De példának hozhatjuk az abortusz kérdését, amikor a magzat élethez való joga ütközik az anya egészséghez és önrendelkezéshez való jogával. 

A jogütközések alkalmával, minden esetben a bíróságoknak kell kimondaniuk egy-egy alapjog elsőbbségét szigorúan ügyelve arra, hogy korlátozásuk a szükségesség, arányosság és az alapvető jogok egyenrangúságának tiszteletben tartásának elvét ne sértsék meg.