fotó: MTI/Máthé Zoltán

 

Erős állításokkal rukkolt elő Dobrev Klára május 22-én, mely szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök "egy köztörvényes bűnöző", aki a 2000-es évek elején ügyvédként közreműködött abban, hogy a csongrádi földmaffia külföldi kézbe játszott át magyar termőföldeket.

A mai nap a sajtó részére megküldött egy 1995.08.23-i keltezésű Bestatigung okiratot, egy 2002.07.25-i keltezésű ajándékozási szerződést (dr. Sulyok Tamás, ügyvéd ellenjegyzésével), egy 2013.05.29-i keltezésű kölcsönszerződést (dr. Sulyok Tamás, ügyvéd ellenjegyzésével), valamint a termőföldek tulajdoni lapjait. Egyöntetű az az álláspont az ügyvédek között, hogy még ha felmerült volna bárminemű jogsértés az ügyletekkel kapcsolatban, azok már elévültek, vagyis a nyomozóhatóság büntetőeljárásban nem fogja őket vizsgálni. Azonban a morális vonatkozások szempontjából mégis jelentősége van annak, hogy véleményt alkossunk a közszemlére bocsátott iratok vonatkozásában.

A kérdés komplex, ezért ott kell kezdenem az elemzést, hogy az új Btk. 2013. július 1-i hatálybalépését megelőzően nem volt büntetendő a külföldiek által úgynevezett "zsebszerződéses" termőföldszerzési konstrukció, amelynek, kijelenthetjük, mára szinte teljes szakirodalma van. Az is biztosan állítható, hogy ezek a jogügyletek tömegesé váltak, amely az állam büntetőhatalma részéről lépéseket váltottak ki. Szóval 1995-ben vagy 2002-ben az, hogy egy osztrák tulajdonosokkal rendelkező magyar cég egy magyar magánszeméllyel arról szerződött, hogy helyette termőföldet vásároljon, majd erre használati jogot és jelzálogjogot alapítson, nem volt jogellenes. Nyilván színlelt szerződésekről lehetett szó, nyilván "strómanok" közreműködésével, és nem utolsó sorban a termőföld moratórium kijátszására irányult, DE, és itt van a lényeg, ezt semmi sem tiltotta. A földhivatalok a terheket szépen rájegyezték az ingatlanokra, kimondhatjuk azt, hogy a szabályozás volt szerencsétlen.

Az új Btk. 2013. július 1-i hatálybalépésével jelent meg a 349. §, amely bűntetté minősítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, továbbá a haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést kötését.

A Btk. 2014. május 2-i módosítása kiterjesztette az értelmezést, és ezzel új időszámítás kezdődött, ugyanis már azt is büntetni rendelte, ha valaki a vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ, illetve szedi annak hasznait. Talán ekkor jött rá a jogalkotó, hogy sokan egyéb módon játszák ki a törvényt és további szigorítás szükséges.

A bemutatott iratok alapján, mindössze annyit lehet tényszerűen megállapítani, hogy a közhiteles nyilvántartásokba nem a tényleges tulajdonosok lettek bejegyezve, amely felvetheti az akkori ún. "intellektuális" közokirat hamisítás vétségét. De például a kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog kapcsán már ilyen megjegyzést sem tehetünk.

Az ügyvédi közreműködés vonatkozásában feltételezhető, hogy az osztrák magánszemélyek voltak az eljáró ügyvéd, dr. Sulyok Tamás ügyfelei, akik termőföldhöz szerettek volna jutni a tilalom ellenére. Erre utal, hogy az osztrák magánszemélyek cégének a kézbesítési megbízottja maga az eljáró ügyvéd volt. Az iratokból azonban az nem derült ki, hogy több ügyvéd is közrejátszott volna a jogügyletekben, ebből fakadóan a bűnszervezetben való elkövetést nem is tudom értelmezni, és lássuk be, a bűnszervezeti minősítést ennyivel megalapozni nem lehet. Ha, és ez nagybetűs HA, az eljáró ügyvédnek bizonyíthatóan tudomása volt arról, hogy a jogügyletek, a teljes konstrukció a moratórium kijátszását célozták, akkor (és csak abban az esetben) ma egy morális kérdésről beszélhetünk. És csak példának hozom fel az adóelkerülés és az adóoptimalizálás problémakörét, amelyből az előbbi jogellenes, az utóbbi jogszerű. Ha mint ügyvéd tudom azt, hogy külföldi nem szerezhet "befolyást" magyar termőföld felett, akkor nem támogathatok olyan ügyleteket, amely ennek kijátszására irányul, még ha nem is valósított meg bűncselekményt.