fotó: hvg.hu

 

Több szempontból is indokolt reagálni Fleck Zoltán, az ELTE egyetemi tanára és Sulyok Tamás köztársasági elnök között kialakult szóváltásra, különösen az ügy utóéletét követve. Egyrészt reagálni kell, mivel Fleck Zoltán a kortárs magyar jogszociológia talán legkiemelkedőbb alakja, egyetemi tanár, az MTA köztestületének tagja, akinek a gondolataira érdemes figyelni, másrészt reagálni kell, mert nem pusztán a személyét, hanem a jogásztársadalmat érte rajta keresztül frontális támadás.

A sort a köztársasági elnök kezdte azzal, hogy Fleck kijelentéseit „súlyosan jogellenes... valójában erőszakra felszólító elképzeléseknek” minősítette. Aztán Bayer Zsolt következett, aki Flecket „elmebeteg, rohadék gazembernek” nevezte, „aki magát jogtudósnak nevezi”, az azonnali kirúgását követelve. Erre csatlakozott rá Pokol Béla egy képzeletbeli védőbeszéddel. Majd megszólalt az ELTE, amely elsőre semlegesen foglalt állást, majd elhatárolódott. Megszólalt ifj. Lomniczi Zoltán is, aki szerint „a Sulyok Tamással szembeni jogellenes fenyegetésre való buzdítás kimerítheti a hivatalos személy elleni erőszak előkészületét, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, illetve megállapítható lehet a felbujtói felelősség is, ha a kijelentések miatt mások követnek el bűncselekményt”. Ezt követte a Kulturális és Innovációs Minisztérium reakciója, mely szerint „következmények nélkül senki sem fenyegetheti a köztársasági elnököt”. Ma pedig ott tartunk, hogy Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke feljelentést tett az NNI-nél alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészülete tárgyában.

Lánczi laikus feljelentése alapvetően félreértelmezte a törvényi tényállás célját és elemeit, ugyanis a bűncselekmény elkövetési magatartása az alkotmányos rend megváltoztatására közvetlenül irányuló erőszakos cselekmény kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy minden olyan cselekmény, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal, vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa. Mi a megváltoztatás? Mondjuk a kormány vagy a köztársasági elnök eltávolítása és a tettes kinevezése pozíciókra. Az elkövetési mód az erőszakkal vagy az erőszakkal való fenyegetéssel történő elkövetés. Az erőszak csak személy ellen irányulhat. Az erőszakkal fenyegetés viszont csak akkor állapítható meg, ha konkrét, reális esélye van annak, hogy az erőszak bekövetkezik.

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása egy rendkívül súlyos államellenes bűncselekmény. Már önmagában az, hogy valakit ennek előkészületével hírbe hoznak, nagyon komoly dolog, viszont ebből fakadóan magas a bizonyítási küszöbe is, erőszakos, konkrét cselekvés előkészítésére, szervezésére utaló bizonyítékok szükségesek hozzá. Ilyen például a fegyverkezés, robbanóanyagok felhalmozása. Ez a bűncselekmény kifejezetten az erőszakos hatalomátvételre, puccsokra lett kitalálva. Például arra, hogy valaki(k) felfüggesztik az Alaptörvényt, eltávolítják a kormányt, elfoglalják a közintézményeket vagy feloszlatják az Országgyűlést. Ez természetesen fel sem merült, ilyen esteben nem Lánczi jelentette volna fel az elkövetőket utólag, hanem a titkosszolgálatok léptek volna fel előzetesen. Fleck mondanivalójának a lényege az volt, hogy jogon túli, politikai eszközökkel, rá kell bírni a köztársasági elnököt, hogy a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. Ez egy vélemény, még akkor is, ha a zsarolás és kényszerítés szavakat használta, mivel általánosságban és nem konkrétan írta körbe a cselekményt. Ha egy ilyen véleménynyilvánításból indítanak államellenes büntetőeljárást, az komoly kérdéseket vet fel a véleményszabadság, a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának érvényesülése kapcsán.

A Fleck-ügy közéleti és jogi jelentősége messze túlmutat Lánczi Tamás feljelentésén. Alapvető kérdéseket vet fel arról, miként védi a magyar jogrendszer a véleménynyilvánítás szabadságát, és mennyire képes ellenállni a politikai nyomásnak. Hol húzza meg a határt a véleményszabadság és a bűncselekmény között.