fotó: Mohos Márton/24.hu

Azért egy 6 milliárd forintból működő hivatal jelentésétől többet vártunk.

"A Transparency International Magyarország tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra" címmel 2024. október 14-én vizsgálati jelentést tett közzé a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A jelentés szerint "a szervezet az Európai Bizottságnak készített, dezinformációt tartalmazó – részinformációkra, sejtésekre és híresztelésekre, jobb esetben médiabeszámolókra alapozott – árnyékjelentéseivel valódi politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz Magyarországnak."

Láttam már egynéhány évfolyamdolgozatot, olvastam és értékeltem számos diplomamunkát, de ennyire felületes véleménynyilvánítással, mint az első szuverenitásvédelmi jelentés, ritkán találkoztam. Ez ugyanis egy hivatalnak, egy államigazgatási szervnek, egy kormányzati szereplőnek az állásfoglalása.

Kezdjük onnan, hogy a Hivatal a befolyásoló tevékenységet jogosult vizsgálni, vagyis feltárja és vizsgálja az érdekképviseleti tevékenységeket, az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, azon tevékenységeket, amelyek befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére, vagy a választói akarat befolyásolására irányulnak. 

A jelentésben két kifogásolt tevékenység jelent meg markánsan a fentiek közül, az egyik az érdekképviselet, a másik pedig a dezinformáció. Az érdekképviselet kapcsán a jelentés egyértelműen megfogalmazza, hogy a Transparency az USA és az EU gazdasági és politikai érdekei érvényesítésének eszköze globálisan és Magyarországon. A dezinformáció vonatkozásában megállapítja, hogy a korrupcióérzékelési index és annak felhasználása a dezinformáció minden formai kellékével bír, tehát dezinformációnak tekinthető.

A dezinformáció olyan hamis információ, amelyet azért terjesztenek, hogy megtévesszék az embereket, befolyásolják a véleményüket vagy bizonyos célokat érjenek el. A dezinformáció célja, hogy zavart keltsen, hiteltelenné tegyen megbízható forrásokat, vagy hamis benyomásokat keltsen egy adott témáról. Ezzel szemben a félretájékoztatás (angolul: misinformation) olyan téves vagy pontatlan információ, amelyet valaki szándék nélkül, véletlenül oszt meg. A félretájékoztatás nem szándékosan káros, szemben a dezinformációval, amely tudatosan megtévesztő, egy tudatosan előállított manipuláció.

A jelentés azonban semmilyen formában nem szól arról, hogy mitől válik a Transparency által közölt korrupcióérzékelési index dezinformációvá, azon túlmenően, hogy az leminősíti az országunkat. Hogy melyek azok a tudományos vagy szakmai érvek, amelyek alátámasztják a tudatos megtévesztést, manipulációt, talán örökre rejtve maradnak.

Rátérve az USA és az EU érdekképviseletére. Ahhoz, hogy egy államigazgatási szerv ilyen súlyosan marasztaló kijelentéseket tegyen, tények szükségesek. Közvetlen vagy közvetett bizonyítékok, amelyek zárt logikai láncot alkotnak. Nem elegendő feltárni, hogy honnan kap támogatást vagy milyen pályázatokat nyer el valaki, és nem elegendő véleményeket idézgetni innen-onnan. A kérdés természetesen továbbra is nyitva maradt, mégpedig, hogy a projekttámogatás egyben befolyásolást jelent vagy sem? Szerintem nem, és egyébként mindenki magából indul ki.

A 33 oldalas tanulmány többi részéről annyit érdemes szólni, hogy történeti, szervezeti, pénzügyi körülményeket taglal, amelyekből érdemi következtetéseket levonni nem lehet, és álláspontom szerint adótitkot sérthetnek, valamint nem tartoznak a Hivatal hatáskörébe. Ezen túlmenően pedig köztudomású tényeket sorolnak, új információt nem tartalmaznak és az interneten maradéktalanul fellelhetőek.