Fotó: Kristóf Balázs/444

 

2025. augusztus 6-án, egy szerdai napon, Lánczi Tamás mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (és nem mint magánszemély) feljelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészülete tárgyában. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása egy rendkívül súlyos államellenes bűncselekmény. 

A sajtó megkeresésére az ORFK úgy reagált, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján adatvédelmi okokból nem adhatnak tájékoztatást, pedig augusztus 11-én, hétfőn valamilyen döntés született. De mi történhet valójában?

A feljelentés vizsgálatra, az alapos döntés és a büntetőeljárás megindítása kérdésében való döntésre három munkanap állt a nyomozóhatóság rendelkezésére. A feljelentéssel négy dolog történhet: elrendelik a nyomozást, kérik a feljelentés kiegészítését, elutasítják a feljelentést, vagy az ügyet átteszik az illetékes szervhez.

A feljelentés elutasítása vagy áttétele nyilvánvalóan nem ütközik adatvédelembe, tehát azt korlátozás nélkül közölhették volna. Ezt nem jelentették be, tehát arra lehet következtetni, hogy a büntetőeljárás megindult. Vagyis a feljelentést vagy elutasították és előkészítő eljárásba rendelték vagy nem utasították el. Egyébként a feljelentés elutasítása azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság nem lát jogi alapot a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására. A feljelentés elutasítása történhet meg akkor többek között, ha a cselekmény nem bűncselekmény vagy ha nem büntethető az elkövető.

Első forgatókönyv lehet, hogy a nyomozást elrendelték augusztus 11-én, hétfőn. Amennyiben a bűncselekmény gyanúja egyszerű, a hatóság nyomozást rendel el. A nyomozás elrendelése a büntetőeljárás klasszikus kezdő aktusa, amely gyanúsítás nélkül, felderítéssel indul. Ekkor a hatóság teljes jogkörrel vizsgálódik, bizonyítékokat gyűjt, házkutatást tarthat, lefoglalhat tárgyakat, illetve más kényszerintézkedéseket alkalmazhat. A felderítési szak az első gyanúsításig tart, a vizsgálati szakasz ebből következően már nyílt. 

Második forgatókönyv lehet, hogy a nyomozóhatóság a feljelentést elutasította és előkészítő eljárást kezdeményezett augusztus 11-én, hétfőn. Az új büntetőeljárási törvény a nyomozás elrendelése előtti szakaszra, beiktatott egy jogintézményt: az előkészítő eljárást, amelyet a nyomozóhatóság akkor folytat le, ha a bűncselekmény gyanúja még az egyszerű gyanú szintjét sem éri el, de már vannak olyan információk, amelyek indokolhatják a további adatgyűjtést. Ez még nem elrendelt nyomozás, hanem afféle „előszoba”, amely eldönti, hogy szükséges-e a nyomozás elrendelése vagy sem. Erre az NNI-nek 6 hónap áll rendelkezésére, ezt követően döntést kell hoznia.

A feljelentés teljes tartalmát Lánczi Tamás nyilvánosságra hozta, tudjuk, hogy ismert tettes ellen szólt, tudjuk, hogy milyen tárgyi bizonyíték áll rendelkezésre (maga a hangfelvétel). Két kérdés vizsgálata indokolt. Egyrészt, hogy mi szükséges még ahhoz, hogy eldöntse a nyomozóhatóság, hogy bűncselekmény-e, ami történt vagy sem. Másrészt milyen személyes adatokat védett, amikor megtagadta a tájékoztatást?
Az első kérdésre a válasz az, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ahogyan azt az előző cikkemben részletesen kifejtettem. A második kérdéssel kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy a nyomozóhatóság jogsértést követett el az információ visszatartásával, mivel egy államigazgatási szerv (annak vezetője) tette a feljelentést ismert személlyel szemben, melyet teljes egészében nyilvánosságra is hozott. Az információ visszatartása a sajtó elől ebből fakadóan jogellenes. Az adatvédelemre való hivatkozás szintén nem helytálló, mivel az a puszta tényközlés, hogy az NNI nyomozást vagy előkészítő eljárást rendelt el az ügyben nem tartalmaz semmiféle személyes adatot. Bármely eljárás is indult meg, a határidők hossza lehetőséget teremt a politikai hatalomnak arra, hogy az ügyet lebegtesse, bármikor elővehesse, céljaira felhasználhassa.