fotó: Merész Márton/enbudapestem.hu

 

Mikor lehet megtiltani egy gyűlés megtartását és hogyan döntik el, hogy kinek az alapjoga sérülhet - erre keressük a választ.

A szükségességi-arányossági teszt vagy más néven az arányossági mérlegelés, egy alkotmányjogi és közigazgatási jogi mérce, amelyet akkor alkalmaznak, amikor egy alapjogi ütközést vizsgálnak és valamelyik korlátozására van szükség. A mérlegelés segít eldönteni, hogy a korlátozás megengedhető-e, és ha igen, milyen mértékben.

Az első lépés annak megállapítása, hogy a korlátozás alkalmas-e a cél elérésére. Ugyanis a korlátozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy beteljesítse a jogalkotó által kitűzött célt, például a közrend, a közbiztonság, a szabad közlekedés vagy mások jogainak védelmét. A második lépésben meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan enyhébb eszköz, amely ugyanazt az eredményt képes eléri, de kisebb jogsérelmet okoz. Harmadik lépésben meg kell határozni, hogy arányos-e a korlátozás a jogsérelemhez képest, mivel az arányosság elve szerint, az intézkedésből származó alapjogsérelem nem lehet súlyosabb, mint az az érdek, amit az állam védeni kíván.

A rendőrség immár második alkalommal nem engedélyezte tüntetések megtartását az Erzsébet hídon. Az egyik fő érv a közlekedés rendjének nagyfokú sérelme volt. A rendőrség szerint a demonstrációk aránytalanul zavarják a közlekedést. Egy másik indoklás szerint a korábbi tüntetéseken alacsony volt a részvétel. A rendőrség úgy vélte, hogy a demonstrációk nem vonzottak elegendő résztvevőt ahhoz, hogy indokolt legyen az Erzsébet híd teljes lezárása és a forgalom zavarása.

A rendőrség a gyülekezési törvény (2018. évi LV. törvény) alapján tilthat meg vagy korlátozhat gyűlést bizonyos helyszínekre és időpontokra vonatkozóan, ha az a közlekedés rendjének aránytalanul súlyos sérelmével járna. Ez az érv kizárólag akkor lehet helytálló, ha a tüntetés teljesen megbénítaná egy város forgalmát, nem lehetne alternatív útvonalakon hazajutni, továbbá a gyűlés célját nem lehetne másként elérni, például nem lehetne ugyanazt a hatást kiváltani egy parkban vagy egyéb közterületen. A közlekedés rendjének sérelme nagyon szubjektív. Azt, hogy mi számít "aránytalan zavarnak", a rendőrség dönti el, és csak egyetlen bírósági fórum vizsgálhatja felül, a Kúria. Visszautalva korábbi írásaimra, jeleztem, hogy sok országban a tüntetések politikai hatását, a nyomásgyakorlás súlyának enyhítését, a helyszínek változtatásával érik el a hatóságok.

A gyülekezési jog szabályozásában a közlekedés rendjének sérelme mint korlátozási ok már az 1989. évi III. törvényben (Gytv.) is szerepelt. A törvény 8. § (1) bekezdése kimondta, hogy a rendőrség megtilthatja a rendezvényt, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A 2018. évi LV. törvény, amely a gyülekezési jog újraszabályozását jelentette, továbbra is lehetőséget biztosított a rendőrség számára a gyűlés megtiltására, ha az a közlekedés rendjének sérelmével jár. Azonban a bíróságok több esetben is kimondták, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem sérül aránytalanul, ha a bejelentett helyszínhez képest egy közeli, közlekedési szempontból kevésbé sérelmes helyszínen valósul meg a gyűlés. 

Ennél sokkal gyengébb indok, a résztvevők alacsony számára történő hivatkozás, ugyanis a gyülekezési jog nem függ a résztvevők számától. Akár tízen, akár ezren vesznek részt, a joguk ugyanaz. Ezt korábban hazai bíróságok és az Alkotmánybíróság is kifejtette, sőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is megerősítette több ügyben, a gyülekezési jogot nem lehet a részvétel várható számához kötni.

Nyilvánvaló, hogy egy hídfoglalás mélységesen megosztja a lakosságot, egyesek tűrik, mások bosszankodnak miatta. Az is világos, hogy nem tesz jót, ha a jogi problémák megoldásába politikai akarat érvényesül.