fotó: 444.hu

 

Tovább bővült a kormány eszköztára az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán.

 

2025. március 11-én a FIDESZ-KDMP frakció T/11152. számon benyújtotta az Országgyűlés elnökének a Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása címet viselő javaslatát. A következő írásaimban egyesével fogok végig menni minden módosításon.

Kezdjük a számomra legérdekesebbel, a különleges jogrend kérdéskörével. A különleges jogrend szabályozása a jogi egyetemeken az „ezt is meg kell tanulni” kategóriába esett egészen 2015. szeptember 15-ig, amikoris a kormány veszélyhelyzetet hirdetett a tömeges bevándorlás miatt. Ez a veszélyhelyzet azóta is érvényben van, mivel rendszeresen meghosszabbították. Mindezt azzal az indokkal, hogy migrációs válság alakult ki és megnövekedett az Európába érkező menedékkérők száma, különösen a déli határszakaszon. A veszélyhelyzetet félévente hosszabbítgatták, függetlenül attól, hogy a migrációs nyomás csökkent vagy nőtt. Ez a veszélyhelyzet jogi keretet biztosított a hatóságoknak arra, hogy gyorsabb eljárásokat alkalmazzanak, szigorítsák a határvédelmet, és különleges jogköröket kapjanak a bevándorlással kapcsolatos intézkedésekben.

Ezt követte a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzetek sora, melyet az első nyitott, és 2020. március 11. és június 17. között tartott. Nem kellett sokat várni a másodikra sem, amely 2020. november 4. és 2021. február 7. között állt fenn. Majd jött a harmadik 2021. február 8. és 2022. május 31. között. Valószínűleg itt ízlelhette meg a kormány a különleges jogrend kínálta lehetőségek széles tárházát.

A veszélyhelyzetek kihirdetésének sorába az ukrán háború hozott újat. 2022. május 25. és november 1. között az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus, és annak magyarországi humanitárius és gazdasági következményei miatt rendeltek el veszélyhelyzetet, amelyet 2022. november 1-től a mai napig hosszabbítanak.

Csak hogy érzékeltessem, hogy milyen mennyiségű kormányrendelet született, 2020 és 2023 között a kormány 1013 veszélyhelyzeti rendeletet alkotott. A veszélyhelyzetek alatt hozott rendeletek közül azok aránya, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül a veszélyhelyzethez, egyes elemzők szerint elérheti akár 90%-ot is. A kormány a veszélyhelyzeti jogrend alatt olyan döntéseket is meghozott, amelyek egyébként parlamenti jóváhagyást igényeltek volna, így a rendeletek túlnyomó többsége nem a veszélyhelyzet közvetlen kezelésére irányult. Konkrét példaként említhetőek a gazdasági, közbeszerzési és politikai tartalmú intézkedések tömegei, amelyek a különleges jogrend kihasználásával gyorsabban és kevesebb ellenőrzéssel kerültek bevezetésre.

Az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó fejezetét 2011 óta teljesen átszabták, alapvetően egy irányba, bővítették és átalakították a kormány rendkívüli helyzetekben alkalmazható jogköreit. 

Az „eredeti” Alaptörvény különleges jogrendje (2011–2012) hat különleges jogrendi típust határozott meg: a Rendkívüli állapotot, amely háború vagy külső fegyveres támadás esetén hirdethető ki, a Szükségállapotot, ha az országot fegyveres erővel támadják, vagy belső zavargások fenyegetik az alkotmányos rendet, a Megelőző védelmi helyzetet, a honvédség és a védelmi rendszer felkészítése esetén, a Váratlan támadást, hirtelen katonai támadás esetén, és a Veszélyhelyzetet, természeti vagy ipari katasztrófa, egészségügyi járvány esetén. Akkor még a különleges jogrendek bevezetéséhez az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hozzájárulása is kellett, illetve azok időtartama és hatáskörei korlátozottak voltak.

Az Alaptörvény 2016-os módosítása (Hatodik módosítás) bevezette a Terrorveszélyhelyzetet, mint új különleges jogrendet, amikor is a kormány terrorfenyegetettség esetén rendeleti úton irányíthatja az országot, korlátozhat alapjogokat, és bevetheti a fegyveres erőket.
Ehhez is még az Országgyűlés jóváhagyása kellett, és az időtartama maximum 15 nap volt.

A 2020-as módosítás (Kilencedik módosítás) leegyszerűsítette a veszélyhelyzetek
különleges jogrendi szabályait, korlátozta az Alkotmánybíróság hatásköreit, így az kevésbé ellenőrizhette a veszélyhelyzeti intézkedéseket. A kormány ezáltal rendeletekkel könnyebben eltérhetett a törvényektől, illetve a veszélyhelyzetet a kormány már önállóan is elrendelhette, míg korábban ehhez többnyire az Országgyűlés jóváhagyása kellett.

2022-es módosítás (Tizedik és Tizenegyedik módosítás) bevezette a háborús veszélyhelyzetet, amely a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus esetén hirdethető ki. Egyben egységesítette a különleges jogrendeket. 

A 2023-tól 2025-ig történt módosítások kiszélesítették a kormányjogköröket, a 2023-as módosítás (Tizenkettedik módosítás) létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely a külföldi befolyást és politikai szereplőket monitorozza, továbbá az állam teljes ellenőrzést kapott az állampolgárok adatainak kezelésére különleges jogrend esetén.

Összességében 2011 óta bővült a különleges jogrendek száma a Terrorveszélyhelyzettel (2016) és a Háborús veszélyhelyzettel (2022). Egyszerűbb lett elrendelni, mivel a kormány saját hatáskörben kihirdetheti a veszélyhelyzetet, míg korábban ehhez többnyire parlamenti jóváhagyás kellett. A kormány sokkal több jogkört kapott, például rendeleti úton kormányozhat a veszélyhelyzet alatt, korlátozhatja az Alkotmánybíróság szerepét és meghatározatlan ideig fenntarthatja a különleges jogrendet. Ezek a változások azt jelentik, hogy a különleges jogrend ma sokkal szélesebb körben és rugalmasabban alkalmazható, ami növeli a kormány mozgásterét, de csökkentheti az ellensúlyok szerepét.