Völner Pál 2021. január 11-én
Völner Pál 2021. január 11-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az ügy kirobbanásakor tele volt a sajtó a nyilvánosságra hozott, sokat sejtető telefonbeszélgetésekkel. Azt gondolhatta a laikus szemlélő, hogy ennek annyi. Számos interjút adtam, ahol minden esetben előkerült a hanganyagok bizonyító ereje és ahol elmondtam, hogy a bizonyítékhalmazból kiragadott közvetett bizonyítékról van szó, és ne ítéljünk elhamarkodottan.

A törvény biztosítja a bíróságok számára a szabad bizonyítási rendszerben történő mérlegelést. Az egyes bizonyítékoknak nincs előre meghatározott osztályozása, de ez jelenti azt, hogy a bizonyítékokat lehetne önkényesen értékelni. Ugyanis a szabad mérlegelést az ártatlanság vélelméről szóló elv korlátozza, vagyis kizárólag a kétséget kizáróan bizonyított tény értékelhető a terhelt terhére. Ebből következik az is, hogy a valószínűség szintjén megállapítható tények a terhelt terhére nem értékelhetők.

A közvetett bizonyítás nem más, mint tényből tényre való következtetés. A közvetett bizonyíték esetében a hangsúly nem mibenlétben van, hanem a más bizonyítékhoz való kapcsolatukban. A közvetlen bizonyíték esetében a hiteltérdemlőség a ténymegállapítás feltétele, közvetett bizonyíték esetében viszont vizsgálandó a ténybeli következtetés helyessége is, így vizsgálandó a tény-, illetve tárgyszerűség, a logikai zártság és a relevancia.

A közvetett bizonyítékok elsődleges ismérve nem a bizonyítékok súlyából vagy jellegéből fakad, hanem abból, hogy a láncolat zárt és a két végpont összekapcsolódik. Minden egyes láncszemnek szükségszerűen tény-, illetve tárgyszerűnek kell lennie, nem lehet spekulatív, minden esetben relevánsnak és a valóságra vonatkozónak kell lennie. Emellett a láncolat egyes részeinek a mikénti megítélése sem lehet önkényes vagy spekulatív.

A közvetett bizonyíték csak akkor alkalmas valamely tény bizonyítására, ha kizárt a bizonyítandó tényen kívül bármely más tény lehetősége, és a közvetett bizonyítékok olyan zárt láncot alkotnak, amire tekintettel kétséget kizáró módon lehet következtetni arra, hogy a bűncselekményt kizárólag a vádlott követte el. A zárt logikai láncnak a közvetlen bizonyítékot kell helyettesíteni, azaz alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bíróság ugyanazt a következtetést vonja le belőle, mint egy közvetlen bizonyítékból.

A vádlott bűnösségének közvetett bizonyítékok alapján történő megállapítása tehát azt jelenti, hogy a tényállásban foglaltak máshogyan, mint ahogyan a bíróság megállapítja, nem történhettek meg, és az elkövető sem lehet más, mint a terhelt.

A hivatali bűncselekmények elsődleges közvetlen bizonyítéka a tettenérés, a terhelti és a tanúvallomás. Nyilván beszélhetünk még fénykép-, hang-, és videófelvételekről, de ezek csak akkor lesznek közvetlenek, ha nem csak sejtetnek valamit, hanem beszélnek is bűncselekményről, vagy látszik az átadott tárgy. A Völner-ügy nyomozása elégtelen volt, rengeteg bizonyítékot az ügyészség semmisített meg, teljesen értelmezhetetlen módon. Érthetetlen az is, hogy lefotózták ahogy Völner Pálnak átadnak valamit, de nem érték tetten, nem mentek oda megnézni, hogy mi is van a papírtáskában.

Hogy a Völner-ügy közvetett bizonyítékrendszere képes lesz-e zárt láncot alkotni, az a jövő zenéje, mindenesetre nem teljesen alaptalan Völner Pál bizakodása a felmentésben.


28 napja
#komment #völnerpál #schadlgyörgy #közvetettbizonyíték #korrupció