Novák Katalin köztársasági elnök az atlétikai vb megnyitóján Budapesten 2023. augusztus 19-én
Novák Katalin köztársasági elnök az atlétikai vb megnyitóján Budapesten 2023. augusztus 19-én (Reuters)

Binder Györgyi 1996-ban kapott kegyelmet a halálos beteg gyereke megöléséért kirótt büntetés alól. A miniszterelnök alkotmánymódosító javaslatának elfogadása után ez már nem fordulhatna elő. Kegyelmet kaphatna viszont egy K. Endréhez hasonló elkövető, ha egy 18 év feletti személyt kényszerített volna vallomásának meghamisítására, akkor is, ha ettől még az ügy valódi sértettjei ugyanúgy gyerekek lettek volna. Jogászokkal kerestük a válaszokat, hogyan változik a helyzet, miután elfogadják a miniszterelnök javaslatát.

2024. február 8-án este 7 órakor jelentette be Orbán Viktor kormányfő, hogy alkotmánymódosítást kezdeményezett, amelynek az a célja, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető semmilyen esetben se kaphasson kegyelmet. Másfél órával később a javaslat már fel is került az Országgyűlés honlapjára.

A rövid szöveg szerint

„Az Alaptörvény 9. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki: »(8) A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.«”

A döntéssel a miniszterelnök, úgy tűnik, pontot szeretne tenni a január 2-án kibukott kegyelmi ügy végére. Ekkor derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki az otthon igazgatója, V. János által elkövetett pedofil bűncselekmények egyik áldozatát kényszerítette hamis vallomásra.

Egy hét után lemondott Novák Katalin és Varga Judit

Novák Katalin és a kegyelmi kérvényt annak idején ellenjegyző, vagyis az államfő döntéséért igazságügyi miniszterként a politikai felelősséget vállaló Varga Judit cikkünk megjelenése előtt egy nappal jelentette be lemondását. Az államfő nyilatkozatában úgy fogalmazott: "Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával".

Novák Katalin közölte, hibázott, és bocsánatot kért azoktól, akik úgy érzik, hogy megbántotta őket, nem állt ki mellettük.

Varga Judit a Facebook-oldalán jelentette be, az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalja, visszavonul a közélettől, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is. Minderről itt olvashat bővebben.

Szűkül az államfő kegyelmi jogköre

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy nappal a lemondások előtt, a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: az Országgyűlésnek a miniszterelnök javaslatát figyelembe véve nem azzal kell foglalkozni, hogy mi volt Novák Katalin döntésének alapja, hanem azzal, hogy ilyen többé ne forduljon elő.

A frakcióvezető szerint azért célszerű az Alaptörvényben rendezni a kérdést, mert a köztársasági elnök jogait alapvetően és elsősorban az alkotmány rögzíti: itt szerepel a kegyelmi jog gyakorlásának lehetősége, ezért a korlátozást is itt kell megtenni.

A jogszabályváltozás szűkíteni fogja a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét, de az nem teljesen világos, hogy pontosan milyen esetekre vonatkozik, vagy miért pont csak azokra. Alkotmányjogi szempontból szokatlanul konkrét, büntetőjogi szempontból pedig pont széles körű értelmezésre ad lehetőséget. Olyanokra is, amelyeknek K. Endre ügyéhez nem sok közük van.

K. Endre ezután is megúszhatná

Sepsi Tibor alkotmányjogász szerint éppen az 1990 óta eltelt 33 év gyakorlata mutatja, hogy nem lett volna szükség alkotmánymódosításra ebben az esetben. „Eddig a mindenkori igazságügy-miniszter és köztársasági elnök józan megfontolása megakadályozta, hogy ilyesmi előforduljon. Elképesztően sok mindent megengedne az alkotmány, mégsem csináljuk. Az alkotmány az irányt adja meg. Erősen szimbolikus döntés egy hirtelen alkotmánymódosítás” – fejti ki.

Az alkotmányjogász szerint a speciális ügyekre írt alkotmánymódosítás jóval egyszerűbb az állam számára, ugyanakkor a szöveg komolyan vehetőségét teszi kockára. „Egy rendesen működő demokráciában részletes vizsgálat indulna, megnéznék, hol ment félre az ügy, és a jelentésre alapozva készülne jogszabály-változtatás. Ha ez kimarad, akkor az eszközök, amiket választunk, nem lesznek megalapozottak” – fejtette ki.

Sepsi Tibor szerint egyáltalán nem biztos, hogy K. Endre ne kaphatott volna jogszerűen kegyelmet, ha a javaslat érvényes jogszabály lett volna eddig is. „A kényszerítés esetében nem egyértelmű, hogy az érintett személyes sértett volt-e, az alkotmány szintjén viszont nem fogalmazhatnak ennél sokkal konkrétabban. Ebből következik, hogy akadhatnak bizonytalanságok” – tette hozzá.

A családon belüli erőszak nem lesz kivétel

Horváth Lóránt ügyvéd szerint a szöveg bármilyen, kiskorúak ellen szándékosan elkövetett bűncselekményre érvényes. „Beszéljünk mondjuk egy csoportos rablásról, amit fiatalkorúak követnek el egy 14 éven aluli sérelmére. Ebben az esetben sem járna már a kegyelem, hiszen az új helyzetben a sértett személye a meghatározó, nem a bűncselekmény típusa.”

Szerinte felmerül számos egyéb bűncselekménytípus, ami sokak jó érzését sérti. „Hetente egy nő meghal családon belüli erőszak nyomán. Ha az anya ellen követik el, adható kegyelem ezentúl is. Ha a gyerek ellen, akkor nem. Ez van, ha valaki elkezd szemezgetni, hogy erkölcsileg mi fér bele – ez egy teljesen aránytalan megközelítés” – tette hozzá.

Horváth Lóránt szerint fontos következménye lehetne viszont a mostani esetnek, ha az elnöki kegyelem eljárását kezdenék el szabályozni annak nyomán.

„Ez egy olyan jogintézmény, amit jelenleg semmilyen módon nem reguláznak, nincs semmilyen norma rá. Felébred reggel az elnök, megnézi, és rábólinthat. Ráadásul nem visszavonható. Az elnöki kegyelem, a kegyelmi döntés minden terhelt utolsó mentsvára, ugyanis megszünteti a büntethetőséget. Mondhatnánk úgy is, hogy a kegyelem megakadályozza az állam büntető hatalmának érvényesülését”

– véli.

Hozzáteszi: a szabályozás részeként hasznos lenne az is, ha kötelező lenne indokolni a kegyelmeket. „Ezt az anyagot nagyon sokan látták, a jogásztársadalomnak óriási felelőssége van ebben” – mondta Horváth Lóránt.

A jog nem tévedhetetlen

Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a köztársasági elnöki kegyelem funkciója abban áll, hogy ha az erkölcsi és a társadalmi igazságérzet eltér a jogi következtetéstől, akkor korrigálni lehessen. „Azt üzeni, hogy mindegy, mit mond a bíróság, ezekben a nagyon ritka esetekben eltérhetünk tőle. A kegyelmet pont erre hozták létre, mert a jog szükségszerűen tévedhet, ezért az a célja, hogy egyes esetekben nem jogi szempontok alapján lehessen dönteni” – mondta.

Példának két esetet hozott fel, amikor emberölés elkövetője elnöki kegyelemben részesült. Simek Kitti a mostohaapját ölte meg 2002-ben, miután a férfi évekig bántalmazta és szexuálisan zaklatta. Őt Mádl Ferenc részesítette végrehajtási kegyelemben 2005-ben. Binder Györgyi a miniszterelnök mostani alkotmánymódosítási javaslata után már nem kaphatna kegyelmet, mint annak idején. Ő ugyanis kiskorú sérelmére követett el emberölést, amikor 1993-ban megölte gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, 11 éves lányát, aki erre kérte. Őt Göncz Árpád részesítette kegyelemben 1996-ban.

„A jelenlegi eset is mutatja, hogy ezt a problémát jogilag nem lehet kiküszöbölni. Én nem tudok olyan országról, ahol korlátoznák a kegyelmi jog hatáskörét. Hiszen nem lehet előre tudni, hogy mikor indokolt kizárni a kegyelem lehetőségét, és mikor nem. A megoldás a nyilvános indokolási kötelezettség lenne. Ez a mostani esetben is elkerülhetővé tette volna, hogy az eset véletlenszerűen derüljön ki egy évvel később” – mondta Tóth Balázs.

A Helsinki Bizottság jogásza szerint ugyanakkor felmerül még egy probléma. Ha például egy K. Endre esetéhez hasonló ügyben a hamis vallomásra kényszerített személy 19 éves, de a vallomása kiskorúak elleni bűncselekményekre vonatkozott volna, nem lenne érvényes a most benyújtott szűkítés, az elkövető kegyelmet kaphatna. „Eleve szerencsésebb lett volna a 18. életévét be nem töltött meghatározás. A polgári jogban és a Btk.-ban ugyanis eltérő definíciók léteznek, az Alaptörvény pedig nem használja a kiskorú fogalmát” – tette hozzá Tóth Balázs.

Kocsis Máté szerint március második felében, normál tárgyalási ütemben születhet meg az Alaptörvény módosítása.

Forrás: www.szabadeuropa.hu


2 hónapja
#alkotmány #alaptörvény #köztársaságielnök #novákkatalin #orbánviktor #vargajudit #alkotmánymódosítás #pedofília #gyermekbántalmazás #media #lapszemle