Fotó: Reviczky Zsolt

 

A rajtaütés időpontja is a kormányzat felől érkezett, az ügyre rálátó források szerint Orbán erőből akart válaszolni Kijevnek, mert úgy vélte, az ukránok direkt nem küldenek olajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül.

Személyesen Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az egyébként szabályos módon közlekedő pénzszállító ukrán konvojra, még az akció időpontját is a volt miniszterelnök határozta meg – állítja a Telex az ügyre rálátó források beszámolói alapján.

A magyar hatóságok a választási kampány hevében foglaltak le két ukrán pénzszállító autót, az azokat kísérő hét ukrán állampolgárt pedig elfogták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményt adott ki az ügyben, amelyben pénzmosás gyanújáról írt, ám azt az adóhatóság elismerte, hogy az elfogott járművekkel Ausztriából tervezetten szállítottak Ukrajnába 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat.

A Telex most azt írja, hogy az általuk lefolytatott háttérbeszélgetések során, az ügyre rálátó szereplők folyamatosan egymásra mutogattak az ügyben, de azt mindegyik informátor elismerte, hogy az ukrán pénzszállítmányon való rajtaütést csak papíron kezdeményezték a hatóságok, az akció mögött politikai kalkuláció állt, ők csupán asszisztáltak a felső akarat végrehajtásához. A feljelentést a rajtaütés előtti napon az Alkotmányvédelmi Hivatal tette (ezt az AH megerősítette a lapnak) és azt is elárulták, hogy

a feljelentést nem a saját információikra, hanem az Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozva tették meg.

A Fidesz-kormány alatt mind a két szolgálat Rogán Antal felügyelete alatt működött.

Az IH által begyűjtött információk azonban nem igazán alapoztak meg egy ilyen akciót, viszont a kormányzatban úgy látták, mégis elegendő alap ahhoz, hogy ügyet csináljanak belőle. A lap azt írja, hogy egyes információkról csak az akció után ismerték meg. Utólag kiderült, hogy a gyanúsítás alapja valóban gyenge volt. „Összeomlott az aranykonvojügy hivatalos indoklása. Az ügyészség szerint nem volt megfelelően alátámasztva a hét ukrán magánszemély nemzetbiztonsági kockázata” – közölte az érintetteket képviselő ügyvéd, Horváth Lóránt május huszadikán.

Mivel a Fidesz választási kampányának nagy része az ukránok elleni hergelésből állt, és Orbán Viktor március ötödikén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi Gazdasági Évnyitóján úgy fogalmazott, hogy erővel fogja a magyar fél rávenni Ukrajnát, hogy újraindítsa az olajszállítást Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken, nem meglepő, hogy a lap egyik informátora is erre utaltak Orbán motivációival kapcsolatban. A korábbi kormányzat belső ügyeit jól ismerős forrás szerint ugyanis Orbánnak meggyőződése volt, hogy az ukránok politikai okokból nem szállítanak olajat a Barátság kőolajvezetéken, nem pedig annak meghibásodása miatt.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal egyébként megerősítette, hogy a kormányzat részéről március elején érkezett az utasítás arról, hogy mikor legyen a rajtaütés.

Március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága irányából jött a döntés, miszerint a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie.

fogalmazott az AH a lapnak, amely úgy tudja, az államtitkárság Orbán Viktor utasítását teljesítette, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak is a fejleményekről.

A portál azt állítja, hogy több, egymástól független forrás is megerősítette, hogy az „aranykonvoj” elleni műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, és ő is erőltette az akciót.

A Telex kérdéseivel megkereste Orbán Viktort is, de Havasi Bertalan a volt miniszterelnök sajtófőnöke az illetékes hatóságokhoz irányította a lapot.

A cikk megjelenése után, az ukrán pénzszállítók ügyvédje közleményben szólította fel lemondásra a legfőbb ügyészt. Mint írta, az általuk megismert iratok és információk szerint az ukrán szállítmány elleni akciót, feltehetően politikai megrendelésre, három szerv készítette elő, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a Terrorelhárítási Központ. A Legfőbb Ügyész, dr. Nagy Gábor Bálint politikai szerepvállalása kulcsfontosságú volt az ukrán értékszállítmány ügyében. Személyes felelőssége felmerül az akció előkészítése, lebonyolítása és a választásokig tartó felügyelete kapcsán.

„Álláspontunk szerint az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények alapján dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatali pozíciója tarthatatlanná vált. A Legfőbb Ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul távoznia kell hivatalából, és lehetővé kell tennie az ügyben felmerültvalamennyi körülmény független, átlátható és teljes körű kivizsgálását, valamint az elkövetők felelősségre vonását” – írta Horváth.

Forrás: hvg.hu