Schadl György 2024. február 11-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index

 

A nyomozók nem kérdeztek kellő mélységben a körülményekről, a nyomozás sokkal hamarabb lezárult a Schadl–Völner-ügyben mint más korrupciós büntetőügyeknél – hangsúlyozta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke. Az ügyvéd elmondta, a leleplezett eszközökkel beszerzett adatokat megsemmisítették, mert a törvény így rendelkezik, így nem derülhet ki bizonyos személyek szerepe.

"Az új büntetőeljárási törvény gyakorlatilag az előttünk zajló perben felszínre hozza a saját hibáit" – hangsúlyozta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke a Schadl–Völner-ügy tanúmeghallgatásaival kapcsolatban.

A vádirat alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke szabálytalanul alakította át a siófoki nyaralóját még 2021-ben; ezzel kapcsolatban hallgattak meg tanúkat múlt szerdán a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint Schadl György 500 ezer forinttal vesztegetett volna meg egy kormányhivatalnokot, hogy ne vegye figyelembe az építkezésen történt szabálytalanságokat. Arról beszélgettek, hogy Schadlék hálásak lennének az ügy gyors haladásáért.

A másik tanú Schadl kivitelezője volt, őt korábban szintén jogerősen elítélték, mert beismerte bűnösségét. Múlt szerdán tanúkénti hallgatása során azt mondta, védője tanácsára cselekedett, miután nem volt elég anyagi fedezete arra, hogy fizesse az ügyvédet az eljárás végéig.

 


Fotó: Tövissi Bence / Index

 

Horváth Lóránt szerint

"RÉGI ÉS MEGOSZTÓ KÉRDÉS VOLT, HOGY BEKERÜLJÖN-E A BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNYBE AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSEN VALÓ BEISMERÉS JOGINTÉZMÉNYE."

Ebben az ügyben szemléletesen és markánsan kidomborodik az intézménynek a visszássága, illetve számos ellentmondása. Az Ügyvédkör elnöke szerint a két tanú a nyomozásban tagadott, az előkészítő ülésen elismerték a bűnösségüket és elfogadták az ügyészi tényállást, mint ítéleti tényállást, de vallomást nem tettek.

Horváth Lóránt kiemelte, sokszor előfordul az eljárásokban, hogy akiket később visszaidéznek tanúként, megtagadják a vallomástételt. A Schadl-ügyben viszont elmondták, hogy azért ismerték be a bűnösségüket, mert nem volt pénzük jogi képviselőre, nem akartak egy elhúzódó tárgyalás részesei lenni.

"Jelentős jogi kérdés az, ha valaki tagadásban van, annak milyen alapon fogadjuk el a beismerését az előkészítő ülésen"

– hangsúlyozta Horváth Lóránt. Felmerül, hogy nem bízik a bíróság döntésében, a kirendelt védőben, avagy eddig hazudott? – tette fel a kérdéseket az ügyvéd.

 

Taktikai beismerést tehettek a tanúk

Horváth Lóránt problémaként látja, hogy a végső ítéletnél a bíróság bizonyítékként használja fel a tanúk ellentmondásait. Függetlenül a taktikázástól és az igazságtól. Hogyan torzul az igazság egy ítéletben? Az ügyvéd egy példával szemléltette, hogy az angolszász jogrendszerben, ha valaki tagadásban van és ezután átmegy beismerésbe, ügyvédet kell váltania. A Schadl–Völner-ügyben a tanúk, akiket eddig kihallgattak, érdemi információt az üggyel kapcsolatban nem szolgáltattak, sok esetben cáfolták a nyomozati vallomásokat.

 

Nyomozati hibák? Elégtelen volt a nyomozás?

"A nyomozati vallomásuk nem volt feltáró és a nyomozók nem kérdeztek kellő mélységben a körülményekről, ami hiba" – emelte ki az ügyvéd. Az ítélet súlyosbítását eredményezhetné, illetve a bizonyítatlanságot támasztják alá az ellentmondások, amelyek feloldhatatlanok. A mérlegelés körében ezt megfelelő súllyal kellene értékelni. Horváth Lóránt rámutatott, az ellentmondások okán enyhébb ítéletre számíthatnak a vádlottak.

Az ügyészség a vádiratban azt kérte, hogy Schadl Györgyöt 10 évre, Völner Pált pedig 8 évre ítéljék el, továbbá a bíróság tiltsa el a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatállyal és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Az ügyvéd szólt arról is, hogy nagyon hamar lezárult a nyomozás, és úgy tűnik, bizonyítékok kerültek kirekesztésre.

"Az ügyészség egyszerűen úgy döntött, hogy bizonyos személyek bekerülnek a gyanúsítotti körbe, bizonyos személyek viszont nem"

– hangsúlyozta az elnök. Ismert, Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin Varga Judittal, volt miniszterrel beszélget arról, hogy nem kerülhettek be bizonyos személyek a vádiratba (akiket a sajtó csak Tóni, Barbara és Ádám nevét emleget). ,,Akik nem kerültek be a gyanúsítotti körbe, azokra gyűjtött titkos információkat, leplezett eszközökkel, beszerzett adatokat megsemmisítették, mert a törvény erre kötelezi az ügyészséget. Ez nem fog előkerülni” – jelentette ki az ügyvéd. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha újabb nyomozást rendelnek el.


Fotó: Tövissi Bence / Index

 

Miről szól a Schadl–Völner-ügy, mi áll a vádiratban?

Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügy nyilvánosságra került dokumentumaiból az is kiderült, hogy Schadl György 880 millió forint illegális jövedelemre tehetett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén, nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékaiból. Az ügyvéd álláspontja alapján elsőfokú ítélethirdetés még az idén, vagy a jövő év első negyedévében születhet.

 

Az osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük

A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.

forrás: index.hu


1 hónapja
#media #schadlgyörgy #völnerpál #lapszemle