A kormány igazságügyi reformtörekvései komoly vitákat váltottak ki a jogász szakmán belül, különösen annak módját illetően. Dr. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a Spirit FM Letöltendő című műsorának a vendégeként segített átlátni az Országos Bírói Tanács (OBT) helyzetét és az igazságszolgáltatás tervezett reformjának következményeit.

 

Az elnök elmondta: a magyar bírósági rendszer két fő pilléren nyugszik: az Országos Bírósági Hivatalon (OBH), amely az igazgatási feladatokat látja el, és az Országos Bírói Tanácson (OBT), amely a szakmai felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja. A kormány reformtervei szerint e két testület működését át kell alakítani, de a reformok előkészítésének folyamata sokak szerint nem megfelelő módon zajlott.

Az Európai Unió elvárásai között szerepel, hogy a bíróságok teljesen függetlenek legyenek a politikai hatalom befolyásától. Ez azt jelenti, hogy sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozás nem gyakorolhat ráhatást az igazságszolgáltatásra. Az előre nem megfelelően egyeztetett reformtervek viszont kérdéses helyzetet teremtettek a szakmában.

 

Bérrendezés és az igazságszolgáltatás anyagi háttere

A reform egyik kulcskérdése a bírók bérrendezése. Míg a törvényhozás és a végrehajtó hatalom folyamatos béremeléseket kapott, az igazságszolgáltatás bérei hosszú ideje stagnálnak. A kormány 130 milliárd forintos keretet biztosított a bírók béremelésére, de ennek elosztása nem automatizmusokon alapul, ami további vitákat gerjesztett.

 

A bírósági reformok kapcsán jelentős feszültség alakult ki a bírói karon belül is. A bérrendezés egyes elemei, különösen a Kúria bírái számára biztosított magasabb emelés, komoly felháborodást váltott ki az alsóbb fokú bíróságokon dolgozók körében. A bizonytalan helyzet tovább fokozza a szakmai és morális feszültséget a rendszerben, mondta el Horváth Lóránt.

A reformok következtében jelentős feszültség alakult ki az igazságszolgáltatási intézmények között is. Az OBH és az OBT közötti egyre növekvő konfliktusok és az OBT belső megosztottsága nehezíti a hatékony működést. A kormányzat további reformlépései pedig további bizonytalanságot okoznak mind a bíróságok, mind az igazságszolgáltatás egész rendszere számára.

 

Nagyon veszélyes

Horváth szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása és az adminisztratív terhek növekedése hosszútávon rombolja a jogrendszerbe vetett közérdeklődést. Ha a problémák nem oldódnak meg, az igazságszolgáltatás hatékonysága tovább romolhat, ami az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát is megingathatja.

 

forrás: atv.hu