Az Oschad Banktól lefoglalt páncélozott járművek kiadása a a NAV Bünjelkezelő Központjában 2026. 03. 12-én. -- Fotó: HVG / Reviczky Zsolt

 

Jogellenes fogvatartás miatt jogi lépéseket tettek az ukrán pénzszállítók is, akik keresetlevelet nyújtottak be a kiutasító határozat megsemmisítésére.

Hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett a magyar Központi Nyomozó Főügyészségen az ukrán Oscsadbank jogi képviselője. Közleményük szerint a hét ukrán pénzszállító képviseletében is feljelentést tettek jogellenes fogvatartás, valamint hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. A Fővárosi Törvényszéknek pedig keresetlevelet nyújtottak a kiutasító határozat megsemmisítése iránt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajna másfél hete jelentette be, hogy az ország két pénzszállító autóját a magyar hatóságok lefoglalták, az azokat kísérő hét ukrán állampolgárt pedig elfogták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményt adott ki az ügyben, amelyben pénzmosás gyanújáról írt, ám azt az adóhatóság elismerte, hogy az elfogott járművekkel Ausztriából tervezetten szállítottak Ukrajnába 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat.

Arra eddig nem adtak magyarázatot, hogy miért merült fel a pénzmosás gyanúja. A gyanút gyengíti az is, hogy bár a szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV múlt szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két einstandolt ukrán pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Nem sokkal korábban a kormány rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, mely szerint nemzetbiztonsági okokból ki kell vizsgálni a szállítmány és a politikai szervezetek kapcsolatát, addig pedig nem kell visszaadni a pénzt, hanem a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni és akként is kell kezelni”, majd gyorsan egy törvényt is átnyomtak a parlamenten, amellyel lehetővé tették a vagyon visszatartását.

Feljelentésében Horváth Lóránt ügyvéd arra hivatkozik, hogy a pénzszállítók március 5-ei birtokbavétele és a kormányrendeleti lefoglalás közötti időszakban a vagyon feletti hatósági rendelkezés jogalapja nem volt tisztázott. Mivel az akcióban részt vevők hivatalos minőségükben jártak el, ők „a rájuk ruházott hatalmi jogosítványokat olyan módon gyakorolhatták, amely a jogszabályok által meghatározott eljárási kereteket és garanciákat mellőzhette”. A feljelentés arra is kitér, indokolt vizsgálni, hogy a TEK akciója és a vagyon birtokbavétele között milyen döntéshozatali mechanizmus állhatott.

Emellett idézik Lázár János építési és közlekedési miniszter szavait is, aki egy lakossági fórumon arról beszélt, „nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független” a lépésük. Ez a feljelentés szerint egyértelműen arra utal, hogy a magyar állam – illetve annak szervei – tudatos döntést hoztak a pénzszállítmány visszatartásáról, amit a kőolajvezeték elzárásával hoztak összefüggésbe. Vagyis felmerül a gyanú, hogy a magyar állam a lefoglalt vagyon visszatartását egy másik állam befolyásolásának eszközeként használta.

Forrás: hvg.hu